A település címerét Kovács Ferenc grafikus tervezte 1992-ben
Szentistván nagyközség címerének heraldikai leírása
Álló, háromszögű pajzs kék mezejében ezüst pajzsfő. A pajzsfő közepén lebegő, vörössel, kékkel és zölddel színezett matyó rózsa motívum, kétoldalt egy-egy zöld karótól kisérve. A zöld karókban a pajzsfő vágásvonalából növekvő 1-1 arany kalász.
A pajzs kék mezeében az idős Szent István király pajzs aljából növekvő alakja természetes színében, uralkodói ornátusban. Közepén arannyal díszített, zöld ruháján vörös palást, melyet mellén arany pánt fog össze. Derekán csatos arany öv, vörös markolatú ezüst karddal. Maga elé tartott jobbjában arany jogar, baljában arany, kettőkeresztes országalma. Szakállas ősz fején a magyar szentkorona arannyal. Koronás fejét keresztmotívumos arany glória övezi.
A címerpajzsot két oldalról alul szárán összefogott 1-1 cserfaág övezi, 7-7 arany makk-terméssel a zöld ágakon. A címerpajzs felett fecskefarok-végződésű, íves kék szalagon a település neve: SZENTISTVÁN. A felirat előtt és után 1-1 kis díszpont.
Kapcsolódó anyagok: – Heraldika – Wikipédia
A címerképekről
Szent István király: a magyar történelem legjelentősebb személyisége. Népünk első királyaként a magyar államiság megalkotója, egyszersmind a magyar nép hittérítője. A férfias vallásosság, a tiszta családi élet, az irgalmas szív, a harci bátorság és az államalkotói bölcsesség példáját adta.
Ezek azok a tulajdonságok, melyek okán VII. Gergely pápa a szentek sorába iktatta, s a magyarság szentként tiszteli.
Ez az a tisztelet, amely azokat az őslakosokat motiválta, akik felépített templomukat Szent Istvánnak ajánlották. Templomunk védőszentjének neve végül településünkre is átvonódott.
Matyó rózsa
A matyó világ szimbolizálására a népi hímzések jellegzetes, legismertebb motívuma. Ennek színei a heraldika színeivel megegyeznek, ugyanakkor a motívum ismertsége révén már önmagában alkalmas arra, hogy behatárolja a címer területi hovatartozását. Szent István alakjával együtt pedig egyértelműen a települést nevezi meg mindazok számára is, akik a nagyközségről nem is hallottak azelőtt.
Kalász
A mezőgazdaság jelzéseként alkalmazott érett kalász jelentéstartalma több annál, mint amit első ránézésre mond. A kalász egyik legfontosabb jelképe a magyar népi hitvilágnak, ezért is legkedveltebb motívuma a régi magyar falu-pecséteknek. A kalász jelképezi a meghaló és feltámadó Krisztust, az utolsó vacsora kenyerét, az oltári szentséget. A kalász arany színe az őt érlelő Napot, az örökkévalóságot szimbolizálja.
Cserfaág
A címer külső dísze, a pajzstartók szerepét tölti be. Ugyanakkor rangjelző szerepe is van: a növényi koszorúk, mint kitüntető jelvények, a korona elődei.
A címer mázai (színek és fémek) szimbolikus jelentéstartalma:
Fémek
Arany (Nap): értelem, ész, tekintély, erény, hit, erkölcsösség.
Ezüst (Hold): tisztaság, ártatlanság, bölcsesség, szemérmesség.
Színek
Vörös (Mars): tenniakarás, önfeláldozás, nagylelkűség, hazaszeretet.
Kék (Jupiter): elvhűség, bizalom, állhatatosság, ellenálló képesség.
Zöld (Vénusz): szabadság, szépség, szeretet, boldogság, egészség, remény.